Kecske rágta szomszédság

Megromlott a jó viszony két szomszéd közt a kiskőrösi Sivány-dűlőben. Kecskéséknek már csupán egy kecskéjük meg egy birkájuk van a Némethékkel szomszédos telkükön, ám a régi békességre, úgy tűnik, még várni kell.



Mutatóba ennyi maradt Kecskésék állatállományából
Fotó: Ujvári Sándor

Németh Istvánék a hetvenes évek végén költöztek az Erdőteleki út mentén fekvő Sivány-dűlőbe, míg Kecskés Istvánék a városból kijárva a nyolcvanas évek végén kezdtek el ottani hobbitelkükön állatot tartani. Kecskés István gyémántdiplomás kistenyésztőként és a kiskőrösi Kecske- és Juhtenyésztők Egyesületének alapító elnökeként egyaránt nagy népszerűségnek örvendett a környéken. Ez tovább növekedett, amikor – a polgármesteri hivatallal együttműködve – ingyen kecsketejet kezdett osztani beteg gyermekeknek (később felnőtteknek is). Kapott ebből Némethék gyermeke is, ám a két család kapcsolata egy idő után mégis romlani kezdett.

Némethék az állattartás körülményeit kifogásolták, mondván, túl sok jószág él az alig több mint 2000 négyzetméteres telken összezsúfolva, a bűz számukra elviselhetetlen, zavarja őket a zaj, a folytonos bégetés, mekegés, kutyaugatás. A vitából végül per lett, orvosi és igazságügyi szakértői véleményekkel, s a bíróság 1998-ban első fokon, majd 2000-ben másodfokon is az alperes Kecskésék javára ítélt. Kimondatott, hogy – bár a rend a telkükön valóban hagy némi kívánnivalót maga után – az állattartás és a trágyatárolás szabályait nem sértették meg.

Nyolc évig csend volt, de 2008 nyarán újból kitört a vihar. Németh Istvánné birtokvédelmi kérelemmel fordult Kiskőrös jegyzőjéhez, indoklásként a perben szereplő régi okokat (állat- és trágyabűz, zaj, kutyaugatás) hozta fel – kiegészítve azzal, hogy Kecskéséktől a trágyalé és az esővíz a házuk hátsó falához folyik. Ez utóbbi állítását nem sikerült bizonyítania – a helyszíni szemle idején nagy szárazság is volt –, a szagok és a zajok tekintetében pedig a jegyző szintén nem tudott igazságot tenni, így beszüntette a birtokvédelmi eljárást. Nem kellett sokat várni Némethné újabb beadványára: decemberben az állattartás szabályainak megsértése miatt tett panaszt.

Kecskés István 2009-ben agyi infarktust kapott. Felesége rábeszélésére novemberben eladták a Sivány-dűlőben tartott 200 birkát és kecskét – mindössze két kecske és egy juh maradt –, s a következő év júliusára hivatalosan is felszámolták az állományt. Annál nagyobb volt a megdöbbenésük, amikor 2010 novemberében újabb feljelentés érkezett ellenük. Némethné ekkor a polgármesteri hivatalban azt diktálta jegyzőkönyvbe, hogy Kecskésék állatai 80 centis sár és trágya keverékében élnek, a nap 90 százalékában be vannak zárva, legeltetni egyáltalán nem is szokták őket. A bűz már kibírhatatlan – panaszolta az asszony. A jegyző hatáskör hiányában a Kalocsa Kerületi Élelmiszer-ellenőrző és Állat-egészségügyi Hivatalhoz továbbította az ügyet. A helyszíni szemlén a hatósági állatorvos megállapította, hogy a 200-as állományból valóban csak három állat maradt. Ekkor Némethné kijelentette, hogy ez ellen már nincs kifogása, de Kecskésék telkét továbbra is nagyon rendetlennek tartja. Szüleinek volt házát, amely a telekkel közvetlenül szomszédos, szeretné eladni, s ha a vevő látja ezeket az állapotokat, az nagymértékben csökkenti az értékét – panaszolta.

– Ki veszi meg így, hogy átjárnak a szomszédból a patkányok? – háborog Némethné. – Ki kellene itt már egyszer rendesen takarítani, de legjobb lenne, hogyha megszüntetnék ezt az egészet. Vigyék odébb innen, van elég nagy legelőjük.

Kecskés Istvánné szerint ez viccnek is rossz, főleg azután, hogy eladták a nagy állományt. De nézzem meg a telket, valóban olyan rettenetes-e. Nem találom annak, patkányt sem látok, süt a nap, a kecske (már csak egy van) és a birka a két kutya társaságában jól érzi magát:

– Az a baj, hogy a 2010-es helyszíni szemle után a mai napig nem kaptunk határozatot – mondja lehangoltan az idős asszony. – Az ügyvédünk írt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságához, ahová a szemlét végző kalocsai hivatal tartozik. Azt a választ kaptuk, hogy ez hatósági ellenőrzés volt, és nem hatósági eljárás. Ilyenkor pedig nem kell határozatot hozni, elegendő a tényeket rögzíteni. Ezt válaszában megerősítette a megyei főügyészség is, megemlítve, hogy a jegyzőkönyvet végül megkaptuk, és abban minden benne van. Mi azonban szeretnénk, ha valamilyen határozat is születne, hogy végre megnyugodhassunk.

By Joomla 1.6 Templates and Simple WP Themes